Az Európai Bizottság nemrég elindított egy új programot, amely az épített környezetet próbálja meg kicsit fenntarthatóbbá, zöldebbé tenni. Ez gyakorlatilag egy szakpolitikai és finanszírozási projekt, amelynek Új Európai Bauhaus a neve. Hogy miként lehet ezekre a pályázatokra rákapcsolódni és mit jelent ez a magyar épített környezetre nézve, arról kérdeztük Zsámba Juditot, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserét.
Az Európai Bizottság egy kutatási és innovációs szuperalap létrehozását fontolgatja, amely számos meglévő kezdeményezést egyesítene egy hatalmas Európai Versenyképességi Alap (ECF) alatt. A javaslat, amely az EU 2028-2034 közötti többéves pénzügyi keretén (MFF) belül valósulhat meg, aggodalmat keltett a kutatási közösség és az autonóm finanszírozási programok hívei között – írja az Euractiv.
Megújul a pesti Duna-part, a BKK benyújtotta a pályázatokat az Id. Antall József rakpart és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére - közölte a BKK.
Átadták a Regiostars 2024 díjakat, a kitüntetettek között szerepel a Bythos, a Biogreenfinery, a BITS - Bicycles and Intelligent Transport Systems, a Telemedicina a legnélkülözőbb települések számára című egészségügyi fejlesztési program, valamint a Gdynia OdNowa: Revitalisation projekt.
Magyarország Kelet-Közép-Európa más országaihoz hasonlóan jelentős lemaradásban van, ha azt vizsgáljuk, mekkora értékben tud közvetlenül pályázható európai uniós forrást lehívni. A helyzetet jól szemlélteti, hogy a 250 EU-s régió közül csupán Budapest fér be a 70. hely környékére, a többi magyar régió még a legfelső 200-ba sem tud bejutni. A helyzet javítható, és éppen itt az idő, hogy Magyarország Közép-Kelet-Európával együtt előrelépjen az EU-s pályázati lehetőségek kiaknázásában. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) készen áll arra, hogy támogatást nyújtson a cégeknek, segítve őket abban, hogy sikeresen áthidalják a pályázati folyamat során felmerülő kihívásokat és a pályázott projektek EU-s szinten is versenyképesek legyenek – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Dászkál János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető szakértője a Portfolio Business podcast új adásában.
A magyarországi és a közvetlen brüsszeli kiírású uniós pályázatok tapasztalatairól, a szükséges idő- és energiabefektetésről, sikerekről, kudarcokról, a konzorciumi tapasztalatokról beszélgettünk öt cégvezetővel, illetve pályázati szakértővel a mai EU Források 2024 című konferenciánk záró panelbeszélgetésében. Az egyik fő üzenet az, hogy a tudatos pályázás ott kezdődik, hogy előre fel kell mérnie a cégeknek azt, hogy a saját lehetőségeik, pályázati érettségük mit tesznek lehetővé, illetve szükségessé. Az is lényeges másrészt, hogy az ingyenpénz logika helyett a várható előnyöket és a pályázással járó kihívásokat együtt kell mérlegre tenni és hosszú távú, a vállalat valódi versenyképesség növekedését szem előtt tartó szemléletre van szükség.
A nyilvánosan elérhető adatok, anyagok figyelmes nyomon követésével már hónapokkal előre lehet tudni, hogy milyen EU-pályázatok várhatók Magyarországon, és így ez segíti a kkv-k és nagyvállalatok jó időben való házon belüli felkészülését is – mutatott rá gyakorlati fókuszú előadásában Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője a Portfolio mai EU Források 2024 című konferenciáján.
Megindulhat az uniós támogatásoknál a pályázati dömping, így soha nem volt még ilyen aktuális, hogy képbe kerüljenek az üzleti döntéshozók az EU-források elérhetőségével és pályázhatóságával kapcsolatban. A Portfolio egy egésznapos szakmai konferenciát rendez március 6-án, aminek célja, hogy segítsünk kiigazodni a legfontosabb kérdésekben, bemutatjuk, milyen kiírásokra számíthatunk. A legfontosabb döntéshozók, a pályázati piac kiemelkedő szakértői, a valamint a magyar üzleti élet vezető személyiségei nyújtanak segítséget a szabályozási környezet megértésében és a legkedvezőbb lehetőségek felkutatásában. Még nem késő regisztrálni, ide kattintva.
A kormánynak továbbra is az a célja, hogy a munkaerőpiaci aktivást és a foglalkoztatottak arányát növelje, ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) terhére összesen több, mint 460 milliárd forintnyi forrást fog felhasználni 2030-ig, és ezen pályázatok nagy részét már idén meghirdetheti – jelezte szerda reggeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A kormány a második negyedévtől kezdődően 450 milliárd forintot biztosít fokozatosan a vállalkozások számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz programon keresztül – jelentette be ma reggel a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca megjegyzi, hogy „az alapvetően hitelre épülő, valamint a kisebb mértékben vissza nem térítendő támogatások elsősorban a technológiai és szervezeti megújuláshoz nyújtanak majd segítséget, továbbá ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a versenyképesség megőrzéséhez szükséges digitalizációs és energiahatékonysági beruházásokat”.
Megkezdődött ma négy új vidékfejlesztési kiírás társadalmi egyeztetése, amelyek Magyarország Közös Agrárpolitikai Stratégiai Tervén alapulnak – jelentette be az Agrárminisztérium.
Több, mint háromszor akkora fejlesztési keretet szabadított fel a minap az Európai Bizottság a magyar kormány számára, mint amennyi pályázati kifizetést itthon már megvalósított a 2021-2027-es ciklusban, így tehát legalább két évre előre van szabad, lehívható brüsszeli keret a hazai fejlesztések utófinanszírozásához – derült ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez afelé mutat, hogy a kormány jövőre fel fogja pörgetni a pályázatok meghirdetését, elbírálását és kifizetését, hogy az uniós pályázatok szokásos előfinanszírozási stratégiájával is lendületet adjon a gazdaságnak. Úgy tudjuk azonban, hogy még mindig maradt egy egy jelentős bizonytalansági tényező a történetben, ami óvatosságra inti a kormányt, és így összességében egyelőre visszafogott pályáztatási tempóra van kilátás.
A közvetlen források aránya jelentősen növekedett az uniós támogatási rendszerben, amely ráadásul új pályázati gondolkodást, új szemléletmódot követel meg a gazdasági szereplőktől. Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) ügyvezetője az Alapvetésben, a Portfolio agráriummal és élelmiszeriparral foglalkozó podcastjében arról beszélt, milyen segítséget tudnak nyújtani a pályázóknak a forrásokért folytatott versengésben.
Az állami IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. kiemelt figyelmet fordít a KKV Stratégia megvalósítására, különös tekintettel a vállalkozások versenyképességének növelésére, a digitális és fenntartható működésre, valamint a vállalkozói kultúra erősítésére. Szabados Richárd részletesen beszélt a Portfolio-nak a Vállalkozói Információs portál (VALI) szerepéről, amely egy egységes platform a cégeknek, segítve azokat a pályázati lehetőségek, támogatások és szakértői szolgáltatások terén. Az IFKA ügyvezetője ismertette a 8 milliárd forintos vállalkozásfejlesztési program eredményeit és részleteit, valamint beszélt arról is, hogy milyen további tervek és kezdeményezések várhatók a közeljövőben a magyar vállalkozások támogatásában.
Összesen 25 fajta új uniós pályázat jelent meg az elmúlt napokban a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz) keretében 225 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek között a kis- és középvállalkozások is találnak nekik szóló digitalizációs pályázati lehetőséget – derült ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, Európai Uniós Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleményéből.
A magyar kormányzat és Brüsszel közötti jogállamisága vita miatt számos uniós forrás egyelőre nem elérhető, de ez jellemzően csak a kohéziós alapokat érinti, a Brüsszelben pályázható közvetlen források továbbra is pályázhatók, sőt, a kiesett források egy része akár innen lehetne pótolható. Ehhez azonban a cégeknek a korábbitól teljesen eltérő pályázati gyakorlatot kell elsajátítaniuk, aminek támogatásában a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) kulcsszerepet vállal. Az intézmény ügyvezető igazgatóját, Petri Bernadettet kérdezte a Portfolio, mire van szükség ahhoz, hogy a magyar vállalkozások a nyugat-európai cégekkel is versenybe tudjanak szállni a támogatásokért.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
